Page images
PDF
EPUB

ἔρημον ἐνεχθῆναι ἐπὶ τὸν ὁμώνυμον τόπον· οἱ δὲ τοῦ Ἀδράστου συντριβῆναι τὸ ἅρμα φεύγοντός φασιν ἐνταῦθα, τὸν δὲ διὰ τοῦ Ἀρείονος σωθῆναι. Φιλόχορος δ ̓ ὑπὸ τῶν κωμητῶν σωθῆναί φησιν αὐτόν, καὶ διὰ τοῦτο ἰσοπολιτείαν αὐτοῖς παρὰ 5 τῶν Αργείων ὑπάρξαι.

12. Ἔστι δὲ τῷ ἐκ Θηβῶν εἰς † Αργος ἀπιόντι ἐν ἀρι- Α. 620 στερᾷ ἡ Τάναγρα· κ.. ἐν δεξιᾷ κεῖται καὶ ἡ Τρία δὲ τῆς Ταναγραίας νῦν ἐστι, πρότερον δὲ τῆς Θηβαΐδος·

ίσο

1. ἐπὶ] περὶ Blk (idem sec. m. inter versus add. in 4) ald. 3. ἀρίωνος, et ει sec. m. sup. add., 4: inde ἀριειώνος h ἀριείονος ἀρίονος c: cf. de hoc nomine Eust. ad Il. Ψ, 344 p. 1304, 61 R. σωμητῶν α (in sched. aggl.: sed sub sched. κ superest pr. m. scriptum) gcin, sed in hoc κωμητῶν sup. add. 4. και om. Bhl ald. πολιτείας α (in sched. aggl.) ghi. 6. Ἄργος, quod magno consensu exhibent codd. (sed in A verba Θηβῶν εἰς ἄργος sec. m. add. in sched. aggl.) et Eust. ad II. B, 498 p. 266, 27 R., ferri non posse inde a Palmerio (v. Exercitatt. in auct. Gr. p. 316) plerique censuerunt recte, mea sententia: sed quid Strabo scripserit, incertissimum est. Mutandum in Άρμα putat Palmerius, in Ανθηδόνα Politus (v. ad Eust. in Hom. Tom. 2. p. 534), parum commode expedientes quae in proximis obstant corum opinionibus: a dextra enim, non a sinistra sita est Tanagra Thebis eunti sive Harma sive Anthedona. Quapropter Grosk. verba illa sec. m. in A addita nihili aestimanda falso ratus haec proposuit: ἔστι δὲ τῷ ἐκ [τῆς Αὐλίδος εἰς Θήβας] ἀπιόντι κτλ., quae nemo probabit. Equidem Aqua scribendum esse cum Palmerio crediderim, erroremque, qui est in proximis, fatendum, non corrigendum: ortus videri possit ex Harmatis Attici et Boeotici confusione. 7. Inter κ (post quod pars

literae sive a sive o superest in A) et v quindecim fere literae interciderunt in A, nec restitutae sunt: κ om. in gchi, atque in posterioribus tribus spatium vacuum relictum; praeterea ἐν δεξιᾷ om. Bkno; omnia quae habentur inter Τάναγρα et καὶ om. El Pleth. (haud dubie B pr. m.). Omnes coniecturae ad resarciendum hunc locum propositae incertissimae sunt ac parum felices, velut Groskurdii, qui scribendum censet zai Τρία ἐγγὺς τῆς ὁδοῦ, et Corais, qui ex Cas. Xyl. aliorumque sent. scripsit ἐν δὲ δεξιᾷ κεῖται ἡ Ὑρία. Hyriae enim mentionem factam fuisse h. 1. omnes censuerunt propter sequentia: sed haec potius respiciunt ea quae supra dicta sunt de Mycalesso et Harmate. Equidem nihil inveni quod in medium proferre auderem. 8. ὑρρία codd. Cas. corr. Ceterum Eust. ad II. B, 496 p. 264, 44 R. hunc locum ita refert: 'Yoía τῆς Ταναγραίας πρότερον, ὕστερον δὲ τῆς Θηβαΐδος. — ταναγρίας Ι.

C. 405

ὅπου ὁ Ὑριεὺς μεμύθευται καὶ ἡ τοῦ Ωρίωνος γένεσις, ἦν φησι
ή
Πίνδαρος ἐν τοῖς διθυράμβοις· κεῖται δ ̓ ἐγγὺς Αυλίδος. ἔνιοι
δὲ τὰς Ὑσίας Ὑρίην λέγεσθαί φασι, τῆς Παρασωπίας οὖσαν
ὑπὸ τῷ Κιθαιρώνι πλησίον Ἐρυθρῶν ἐν τῇ μεσογαίᾳ, ἄποι
κον Ὑριέων, κτίσμα δὲ Νυκτέως, τοῦ Ἀντιόπης πατρός. εἰσὶ 5
δὲ καὶ ἐν τῇ Ἀργεία Ὑσίαι κώ[μη], οἱ δ ̓ ἐξ αὐτῆς Ὑσιᾶται
λέγονται. τῶν δ ̓ Ἐρυθρῶν τούτων ἄποικοι αἱ ἐν Ἰωνίᾳ Ἐρυ-
θραί. καὶ ὁ Ἑλεων δ ̓ ἐστὶ κώμη Ταναγρική, ἀπὸ τῶν ἑλῶν
ὠνομασμένη.

13. Μετὰ δὲ Σαλγανέα Ανθηδών, πόλις λιμένα ἔχουσα, 10 ἐσχάτη τῆς Βοιωτιακῆς παραλίας τῆς πρὸς Εὐβοίᾳ, καθάπερ καὶ ὁ ποιητὴς εἴρηκεν·

Ανθηδόνα τ ̓ ἐσχατόωσαν.

Α. 621 εἰσὶ μέντοι ἔτι προϊόντι μικρὸν πολίχναι δύο τῶν Βοιωτῶν, Λάρυμνά τε, παρ ̓ ἣν ὁ Κηφισσὸς ἐκδίδωσι, καὶ ἔτι ἐπέκεινα 15 Αλαί, ὁμώνυμοι τοῖς Ἀττικοῖς δήμοις. κατὰ δὲ τὴν παραλίαν ταύτην κεῖσθαί φασιν Αἰγὰς τὰς ἐν Εὐβοίᾳ, ἐν αἷς τὸ τοῦ Ποσειδῶνος ἱερὸν τοῦ Αἰγαίου· ἐμνήσθημεν δ ̓ αὐτοῦ καὶ πρότερον. δίαρμα δ ̓ ἐστὶν ἀπὸ μὲν τῆς Ἀνθηδόνος εἰς Αἰγὰς

[ocr errors]
[ocr errors]

1. ὑρριεὺς α (in sched. aggl.) cgh. 3. Θυσίας Ι. ὑρρίην codd. παρασωπίαν Ε. 5. ἀντίοπος h ἀντιόπου ἢ ἀντιόχου n (sed ar τιόπης sec. m. sup. add.) o. 6. Syllaba un una cum proximis intercidit in A, et κώ sched. aggl. obtectum sec. m. repetitum non est: inde κώμη om. codd. edd. 7. ἰωνίδι BEl ald. In A cum prior pars nominis intercidisset, sec. m. restituta est et praeterea inter versus add. νίδι. 8. καὶ αἰολέων 4 (sed sec. m. add. ὁ ἐλεών) cgh ἐλαιὼν Bk. Verum servat Eust. ad Il. B, 500. ἐστι, quod exstat in A sub sched. aggl. pr. m. scriptum, om. a (in sched. aggl.) codd. reliqui, edd. ἑλῶν α (in sched. aggl.), sed infra add. αιολέων, quod habent gi, ἐλαιών Bk ald. 9. ὀνομασθεῖσα Pleth. 11. βοιωτικῆς ald. εὔβοιαν ald. 13. Supra Ανθηδόνα inter versus in A add. pr. m., ut videtur, ἴσαν τε ζαθέην. 14. και ante προϊόντι add. ald. 15. κηφισὸς 4. 16. ἄλλαι codd. Tzsch. corr. ex Palm. coni. (v. Exercitatt. in auct. Gr. p. 316). Apud Pleth. haec leguntur καὶ ἔτι ἐπέκεινα ἄλλαι ὁμωνύμως τῷ ἀττικῷ δήμῳ, ἀφ ̓ ἧς οἱ ἐνοικοῦντες ἀλλαῖοι, quorum ultima Grosk iniuria censet recipienda. 17. τὸ τοῦ om. Bkl. 19. τῆς om. Bkl. αὐγὰς Ι.

ἑκατὸν εἴκοσι στάδιοι, ἀπὸ δὲ τῶν ἄλλων τόπων πολὺ ἐλάττους· κεῖται δ ̓ ἐπὶ ὄρους ὑψηλοῦ τὸ ἱερόν, ἦν δέ ποτε καὶ πόλις· ἐγγὺς δὲ τῶν [Αἰγῶν] καὶ αἱ Ὀρόβιαι. ἐν δὲ τῇ Ἀν θηδονία Μεσσάπιον ὄρος ἐστὶν ἀπὸ Μεσσάπου, ὃς εἰς τὴν Ἰα5 πυγίαν ἐλθὼν Μεσσαπίαν τὴν χώραν ἐκάλεσεν. ἐνταῦθα δὲ καὶ τὰ περὶ τὸν Γλαῦκον μυθεύεται τὸν Ἀνθηδόνιον, ὅν φασιν εἰς κῆτος μεταβαλεῖν.

14. Πλησίον δ ̓ ἐστὶν Ανθηδόνος ἱεροπρεπὴς τόπος τῆς Βοιωτίας, ἴχνη πόλεως ἔχων, ὁ καλούμενος Ἴσος, συστέλλοντι 10 τὴν πρώτην συλλαβήν. οἴονται δέ τινες δεῖν γράφειν

Ισόν τε ζαθέην Ανθηδόνα τ ̓ ἐσχατόωσαν,

ἐκτείνοντες τὴν πρώτην συλλαβὴν ποιητικῶς διὰ τὸ μέτρον, ἀντὶ τοῦ

Νισάν τε ζαθέην·

15 ἡ γὰρ Νῖσα οὐδαμοῦ φαίνεται τῆς Βοιωτίας, ὥς φησιν Ἀπολ λόδωρος ἐν τοῖς περὶ Νεῶν·

οὕτως εἴρηκεν· ἦν γὰρ ὁ

1. ἀπὸ ἐλάττους om. l.

[ocr errors]

2. ἐγγὺς

[ε]ἴη, εἰ μὴ τὴν Νῖσαν Μεγαρικῇ, ἐκεῖθεν ἀπῳ

Ορόβιαι om. 7 (haud dubie et pr. m. B) Pleth. 3. Αἰγῶν intercidit in A, nec sec. m. restitutum est: om. cgh (sed in hoc sec. m. add.). Legitur in bkno Epit. ὀρύβαι codd., exc. Epit, quae verum servavit.

9. τῆς Βοιωτίας om. l.

[ocr errors]
[ocr errors]

14.

8. δ ̓ ἐστὶν οm. BEkl. συστέλλων proponit Tzsch. ex Eust. ad I. B, 508 p. 271, 13 R., ubi leguntur haec: συστέλλει δὲ αὐτὴν τὴν ἄρχουσαν) ὁ καλούμενος Ἴσος, ἐκεῖ ἱεροπρεπής. 11. ἶσαν A (sec. m. sup. add. σον) c (in hoc ἶσον τε sup. add.) ghiklno. ἶσαν A (ν cum margine deletum nec postea restitutum) c. 16. τοῖς] τῷ Bkl Pleth. Quae post νεῶν leguntur usque ad νῦν om. 7 (haud dubie et B): inter vev et in undecim fere literae interciderunt, nec sec. m. restitutae sunt in A, lacuna itidem est in ig, sed in hoc sec. m. add. ὡς οὐκ ἂν εἴη, quae exhibentur in bkno edd. Nec dubium esse potest, quin scriptum fuerit ἂν εἴη, reliqua incerta sunt, et lacunae magnitudini parum respondent: sed melius quod proponam non habeo. τὴν Ἴσον Tzsch. Gor. ex Palm. aliorumque coni. (v. Exercit. in auct. Gr. p. 342): sed difficile est coniecturam facere, cum nesciamus, quid in altera sententiae parte scriptum fuerit; incommoda tamen est codicum scriptura, quae ita erit explicanda: nisi Nisam ita dixerit, ut Isus intelligatur. 17. Inter ὁ et Μεγαρική duodecim fere literae interciderunt, nec restitutae sunt in A: spatium vacuum relictum est in ig, sed in 16

Strabo. II.

[merged small][merged small][ocr errors][merged small][merged small]

τὴν νῦν Κρέουσαν δεχόμενοι, τὸ τῶν Θεσπιέων ἐπίνειον ἐν τῷ Κρισαίῳ κόλπῳ ἱδρυμένον· ἄλλοι δὲ

Φαράς τε ζαθέας.

ἔστι δὲ τῆς τετρακωμίας τῆς περὶ Τάναγραν, Ελεῶνος, Αρμα τος, Μυκαλησσοῦ, Φαρῶν. γράφουσι δὲ καὶ τοῦτο·

Νυσάν τε ζαθέην

κώμη δ ̓ ἐστὶ τοῦ Ἑλικῶνος ἡ Νῦσα. ἡ μὲν οὖν παραλία του- 10 αύτη τις ἡ πρὸς Εὔβοιαν.

15. Τὰ δ ̓ ἑξῆς ἐν τῇ μεσογαίᾳ πεδία ἐστὶ κοῖλα πάντο θεν ἐκ τῶν ἄλλων μερῶν ὄρεσι περιεχόμενα, τοῖς Ἀττικοῖς μὲν πρὸς νότου, πρὸς ἄρκτου δὲ τοῖς Φωκικοῖς· ἀπὸ δὲ τῆς ἑσπέρας ὁ Κιθαιρών λοξὸς ἐμπίπτει μικρὸν ὑπὲρ τῆς Κρισαίας 15 θαλάττης, ἔχων τὴν ἀρχὴν συνεχῆ τοῖς Μεγαρικοῖς καὶ τοῖς Αττικοῖς ὄρεσιν, εἶτ ̓ ἐπιστρέφων εἰς τὰ πεδία, παυόμενος δὲ C. 406 περὶ τὴν Θηβαίαν.

16. Τῶν δὲ πεδίων τούτων τὰ μὲν λιμνάζει, ποταμῶν ἀναχεομένων εἰς αὐτά, τῶν δ ̓ ἐμπιπτόντων, εἶτα ἐκρύσεις λαμβα- 20

hoc sec. m. add. ἴσος πόλις ἐν τῇ, quae exhibentur in ono edd., sed Tzsch. articulum ὁ mutavit in ή ex Palmerii coni.: ἡ Νίσα πόλις scribendum esse censuit Grosk., idemque expressit Xyl. interpretatione sua, et Barth. ad Stat. Theb. II, 382. Quae omnia parum sunt certa: fortasse scriptum fuit ὁμώνυμος πόλις ἐν Μεγαρικῇ. 1. Inter πρὸς et τρῶνος duodecim fere literae deletae, nec restitutae sunt in 4: spatium vacuum relictum in reliquis codd., ex quibus gros tantum exhibent bkno, syllabas istas plane om. ghi; δρῶνος ald. Recte coniecisse videtur Grosk. πρὸς τὴν ὑπώρειαν Κιθαιρῶνος. 4. Θεσπείων Cas.: inde Θεσπιών Tzsch. Cor. 5. κρίσῳ Ι. 6. φηράς, et a sup. ead. m.add., α (in sched. aggl.) φηράς Beghikl: cf. Steph. s. v. Φαραί. 7. ἔστι]

ἔτι Agno.

[ocr errors]

ματι (?) ald.

τετρακώμης Bl. ἅρματα Bk (sed hic post corr.) άρ8. φαρῶν, et η sec. m. sup. a add., Α φηρῶν Bchikl. 13. περικλειόμενα 10. 14. νότον Bkl edd. ἄρκτον Bkl edd.

15. ἐμπίπτων Ε.
17. Επιστρέφει Ε.

κρισσαίας BEkl edd.
19. δὲ] δὴ BEkl edd.

16. τοῖς post και om. El

5

νόντων· τὰ δ ̓ ἀνέψυκται καὶ γεωργεῖται παντοδαπῶς διὰ τὴν εὐκαρπίαν. ὑπάντρου δὲ καὶ σηραγγώδους οὔσης κατὰ βάθους τῆς γῆς, σεισμοὶ γενόμενοι πολλάκις ἐξαίσιοι τοὺς μὲν ἔφραξαν τῶν πόρων, τοὺς δὲ ἀνέφξαν, τοὺς μὲν μέχρι τῆς ἐπιφα 5 νείας, τοὺς δὲ δι ̓ ὑπονόμων· συμβαίνει δὴ καὶ τοῖς ὕδασι, τοῖς μὲν δι ̓ ὑπονόμων φέρεσθαι τῶν ῥείθρων, τοῖς δ ̓ ἐπιπολῆς, τοῖς τε λιμναίοις καὶ τοῖς ποταμίοις. ἐγχωσθέντων δὲ κατὰ βάθους τῶν πόρων, αὔξεσθαι τὰς λίμνας συμβαίνει μέσ χρι τῶν οἰκουμένων τόπων, ὥστε καὶ πόλεις καταπίνεσθαι καὶ 10 χώρας, ἀνοιχθέντων δὲ τῶν αὐτῶν ἢ ἄλλων ἀνακαλύπτεσθαι, καὶ τοὺς αὐτοὺς τόπους ποτὲ μὲν πλεῖσθαι, ποτὲ δὲ πεζεύε σθαι, καὶ τὰς αὐτὰς πόλεις ποτὲ μὲν ἐπὶ τῇ λίμνῃ, ποτὲ δὲ ἄπωθεν κεῖσθαι.

17. Διττῶς δὲ τοῦτο γίνεται· καὶ γὰρ μενουσῶν ἀκινήτων Α. 623 15 τῶν πόλεων, ὅταν ἡ αὔξησις τῶν ὑδάτων ἥττων ᾖ τῆς ὑπερχύσεως διὰ ὕψος τῶν οἰκήσεων ἢ διὰ ἀπόστασιν, καὶ διὰ ἀνοικισμόν, ὅταν τῷ πλησιασμῷ κινδυνεύσαντες πολλάκις ἀπαλλαγὴν πορίσωνται τοῦ φόβου τὴν μετάληψιν τῶν χωρίων τῶν ἄπωθεν ἢ τῶν ἐν ὕψει. παρακολουθεῖ δὲ τοῖς οὕτως ἀν20 οικισθεῖσι τὸ τὴν αὐτὴν προσηγορίαν φυλάττουσιν, ἐτύμως πρότερον λεγομένοις ἀπὸ τοῦ συμβεβηκότος τοπικῶς, νῦν μὴ λέγεσθαι ἐτύμως· Πλαταιὰς γὰρ ἀπὸ τῆς πλάτης τῶν κωπῶν

[blocks in formation]

γίνεσθαι Pleth.

καὶ] ἢ Bkl

19. άποθεν Β.

tredecim fere li

διὰ om. Bko.
21. μὴ κ A
restitutis, idem exhibent cghi spa-

20. φυλάττειν no ald. ἑτοίμως Α.
teris ante Πλαταιάς deletis, nec sec. m.
tio vac. rel., sed in g sec. m. post add. κετ ̓ ἔχουσιν ὡς πρότερον, quae
leguntur etiam in no ald. Ceterum μὴ λέγεσθαι sec. m. scriptum legi-
tur in A in extrema marginis parte: dubitaverat enim librarius de scri-
pturae huius veritate propter κ, quod superesse videbat, pr m. scriptum.
Hoc ut servaret μηκέτι λέγεσθαι ἐτύμως scripsit Cor., quae quamquam
lacunae longitudinem excedere videntur, maxime probabilia, ne dicam
certa, sunt.

« PreviousContinue »